A következő hónapokban további munkaerő-mobilitást segítő intézkedések lépnek életbe Varga Mihály ígérete szerint. A magyar kormány nem fogja ölbe tett kézzel nézni, hogy az üres álláshelyek miatt a magyar gazdaság kapacitást, állásokat veszítsen el, ezáltal csökkenjen a teljesítménye - jelentette ki Varga Mihály. Forrás: MTI
A munkaerő-mobilitási probléma fokozottan igaz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, és ezen belül Mátészalka környékére is.A tömegközlekedési rendszerek minősége nagy részben okozója annak, hogy Mátészalkának és környékének gyenge a munkaerő mobilitása.
Mivel nincs igazi verseny (még) munkáltatók között, ezért a munkáltatók többsége minimálbérrel próbálja magához édesgetni a munkavállalókat.
A jelenlegi helyzet a következő:
Amennyiben van lehetősége ingázni a munkavállalónak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Hajdú-Bihar megye között (ez a jelenlegi tömegközlekedési rendszerek menetidejének nagysága miatt lehetetlen), úgy havi szinten, átlagosan 24.900 Ft nettó bérrel kereshet többet a KSI adatai szerint.
Ez az összeg, éves szinten így 298. 800 Ft-ra rúg, amely egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lakos több mint két havi munkabérének felel meg.
Meglepő ez a számadat, hiszen ez azt jelenti, hogy míg egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkavállaló, átlagosan 1. 420800 Ft-ot visz haza 12 hónap alatt, addig ugyanezért a munkáért a közeli Hajdú-Bihar megyében csak 10 hónapot kell dolgoznia a munkavállalónak.
Mivel ahogyan arról pár hónapja írtunk, elmarad a Mátészalka-Debrecen vasútvonal ez évre tervezett felújítása, így a munkaerő-mobilitásban sem várható nagy mértékű változás.
A Mátészalka és Debrecen között közlekedő vonatok átlagosan, jelenleg 108 perc alatt teszik meg a 78 kilométeres távot, ez jelenti az egyik gátját a munkaerő mobilitásának.
Az EU-s fejlesztés eredményeképpen megszűntek volna a sebességkorlátozások ezen a vasúti viszonylaton, így masszívan 80km/ órás sebességgel haladhattak volna a szerelvények.Elérhető lett volna akár a 70 perces menetidő is 2019. végétől.
Ez a menetidő már vállalható lett volna az ingázni kívánó munkavállaló számára.
A munkáltatók már Debrecenben is komoly munkaerő hiánnyal küzdenek, így többségük, (főleg a nagyobb cégek) tárt karokkal várnák a Mátészalka környéki munkavállalókat. Ugyanez a helyzet Mátészalkán is, szívesen látnák a Nyírbátoron túlról érkezőket is, amennyiben javulnának a vasúti közlekedés feltételei. A munkavállalókért folyó verseny a bérek növelésére ösztönözné a környék vállakozásait, így nőne a munkavállalók bére, bérverseny indulna a képzett, tapasztalattal rendelkező munkavállalókért.
Összefoglalva:
A Mátészalka-Debrecen vasútvonal 30 milliárd forintba kerülő felújítása, pár év alatt megtérülhetne az állam számára.
Indokaink:
1, Növekedhetne a nettó átlagbér Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.
2, Ha nőnének a bérek, nőhetnének az állam adó és járulék bevételei.
3, A magasabb bérek miatt, többet vásárolnának a munkavállalók, amely növelhetné az állam ÁFA bevételeit.
4,Olyan munkakörök is betölthetőek lennének, amelykre eddig nem találtak megfelelő jelentkezőt.
5,Nem kényszerülne albérletbe a Mátészalka környéki munkavállaló Debrecenben, hiszen naponta tudna ingázni.
6,Akár a Nyírbátor-Debrecen közötti településekről is fogadhatnának munkavállalókat a mátészalkai munkáltatók.
7, Nőne a vidék megtartó ereje, csökkenne az elvándorlás.
A Mátészalka-Debrecen vasútvonal megérett a feújításra, hiszen a forró nyári napokon a jelenlegi sebességkorlátozások mellett, a hőség miatt gyakran kell az egész vasútvonal területére elrendelni a hőség miatti jelentős sebességkorlátozást. Ugyanis a sínek a meleg miatt “elgörbülhetnek”, kiterjednek, változik a sínpár két alkotója közötti távolság (szakzsargonban: a sín púposodik). A haladási sebességet ilyenkor jelentősen csökkentik, így a menetidő akár 120 perc is lehet ezen a 78 kilométeres távon.
Ezért küzdenek a Mátészalka környékén élő emberek azért, hogy ha EU-s forrásból már nem, de hazai forrásból valósuljon meg haladéktalanul a számunkra stratégiai jelentőségű Mátészalka- Debrecen vasútvonal fejlesztése.
