A nyolcvanas években még tudtak az emberek előre tervezni, hiszen a dolgozó tudta, hogy a megélhetése biztosított, hiszen aki akart, dolgozhatott. 

Újra látható a királyi televízióban a 90-es évek legnépszerűbb magyar teleregénye , a Szomszédok. Az idősebb és a középkorú olvasók is biztosan emlékeznek Taki bácsira, Vágásiékra, Mágenheimékre és
a többiekre.

Bár az első része a sorozatnak még 1987-ben, míg az utolsó 1999-ben játszódott, nem lehet elmenni a tények mellett szótlanul. Hasonlítsuk össze, milyen volt akkor Magyarország, és hol tartunk most!

Ön szerint jobban éltünk akkor, mint jelenleg?Íme, olvassa el az én  gondolataimat.

Irigykedve figyeltem, ahogy a lakók beköltöztek a kiutalt panellakásba. Sajnos mára már oda jutottunk, mivel a  szociálpolitikai támogatást nem igazán egyszerű megszerezni, így  aki  nem jó családba született annak csak vágyálom marad a saját lakás, s
albérletben kényszerül családot alapítani, s tengetni napjait, akár
élete végéig.

Akkor még tudtak az emberek előre tervezni, hiszen a dolgozó tudta, hogy a megélhetése biztosított, hiszen aki akart dolgozhatott. Még a nyolcvanas évek végén is ismerték a “közveszélyes munkakerülés” fogalmát. A mai világban, ahol a gazdasági
válság miatt is egyre kevesebb embert tudnak foglalkoztatni a munkaadók, nem lehet előre tervezni. Cégek szűnnek meg akár  máról-holnapra.

Valahogy azokban az időkben még az emberek is barátságosabbak voltak. Nem volt ennyire jellemző a pártoskodás, nem gyűlölték ennyire az emberek egymást, mint napjainkban.

Szóval sok mindenben fejlődtünk az eltelt több mint két évtizedben, de jelenleg nem gondoskodnak megfelelően a fiatalok lakáshoz jutásáról, nincs munkahelye a fiataloknak, sokan tengenek-lengenek a világban, céltalanul élnek , mi magyarok pedig türelmetlenek,feszültek vagyunk.

Ez  az én véleményem. Ön hogy gondolja?