Örömmel olvastam a hírt, hogy 2020-ra már sikerül megvalósítani egy álmot, és becsatlakozhat legalább Debrecen az igazi vérkeringésbe. További felújítások nélkül viszont az attól keletebbre lévő települések leszakadása valóban még nagyobb lesz.

DE, hogy településfejlesztési szempontból miért pont Mátészalka felé érdemesebb felújítani?

Lássuk, mi történik majd ha megújul a Debrecen-Budapest szakasz, de attól keletre semmi nem változik:

Véleményem szerint az, hogy a menetidő lecsökken, a debreceni lakosnak már megérheti nem elköltözni a lakóhelyéről, hanem akár minden nap bejárni Budapestre, de legalábbis egy héten többször, (nem csak péntekenként) hazajönni. A csökkent menetidő miatt nem csak a hétköznapi utasforgalom növekedne Budapest felé, hanem az ott megszerzett jövedelmét adott esetben a lakóhelyén fogja elkölteni a foglalkoztatott, ami Debrecen fejlődését bevételeit is befolyásolja. Nem lenne szükség elköltöznie a teljes családoknak a megélhetés miatt, én nem lenne szükség a cégeknek Budapesti székhelyet választani, mert vidékről is könnyebben irányíthatja majd az üzletét, továbbá magasabban képzett munkaerőt is felvehet, hiszen nagyobb területről válogathat szakembert, aki hajlandó beutazni a városba. Megnövekednek a Debrecen közvetlen közelében lévő kistelepülések felől a buszok utasforgalma is, a gyorsabb Budapestre való jutás reményében, ezzel egy időben a hazahozott keresetek miatt azok lassú fejlődése is.

Mindeközben Debrecentől távolabbi keleti irányban lévő településeken továbbra is csak nehézkesen járnának be a településre az emberek, ami azt is jelenti, hogy abból az irányból egyre kevésbé éri majd meg bejárni.

Nem kellenek statisztikai adatok hozzá, hogy belássuk, egy óra utazás felett már egyre kevesebben választják a bejárást, legyen az munka vagy tanulás tekintetében. (kb.: 20-30 perc a leggyakoribb idő, amit a legtöbben vállalnak) Csak Mátészalkáról 90-110 perc bejutni Debrecenig, de odáig is el kell mennie annak aki még keletebbre lakik. Ha nincs bejárás és mozgás, akkor a keleti települések leszakadása, tovább romlik, az ott élő embereknek pedig megéri majd végleg elhagyni a lakhelyüket közelebb költözve a nagyvárosokba, aminek a hatására a kisebb településeken a népességcsökkenés miatt óvodákat és iskolákat kell bezárni, miközben a nagyobb városok nem győzik majd a beköltözőknek újakat építeni szociális és egészségügyi ellátást biztosítani.

Mindez a megye gazdasági helyzetén biztos, hogy nem javít, hiszen olyan dolgokra kell költeni, ami egy egyszerű vasútfelújítással, illetve egyéb közlekedés javításával megelőzhető lenne, miközben értelmét veszti a vidékek fejlesztése is a népességcsökkenés következtében.

És mi lenne, ha a vasúti felújítás tovább haladna Mátészalka felé:

Ha a Mátészalka-Debrecen szakaszt olyan minőségben újítanák fel, mint a jelenlegi Debrecen Budapest szakasz, (azokból a sínekből) akkor feltehetően a jelenlegi 100 perc helyett 60 perces menetidővel, számolhatunk.

Ha pedig olyan minőségben újítanák fel, amin már 160 km/h sebességgel haladhat a szerelvény akkor a távolság 35 percre való csökkenésével nem csak Mátészalka lakossága tudna bekapcsolódni, hanem már a határ közeli települések is.

Ugrásszerűen megnőne a Mátészalkáról Debrecenbe, vagy arrafelé ingázók száma, a jobb kereseti lehetőség, egészségügyi vagy egyéb szolgáltatás reményében, miközben a Mátészalkáról keletre lévő települések lakóinak is megérné elindulni Mátészalka felé vagy onnan tovább. Emelkedne Mátészalka lakosságszáma is és egyre többet költenének az emberek (megnövekedne a boltok forgalma) Mátészalkán és Debrecenben, azaz több szolgáltatást vennének igénybe, hiszen rövidebb idő alatt visszajuthatnak a településükre és akár Debrecen felé van idő megállni és útba ejteni Mátészalkát is, mert estig megjárja normál időben.

A távolság csökkenésével már helyben lakhat az, aki a végzettségének megfelelő munkahelyet csak távolabb (Debrecenen) találja meg.

Mindez persze az utasforgalom szempontjából is különösen ideális, de vajon megmutatja e mindezt egy szimpla (szokásos) például a MAI napon mért utasszámlálás? Egyáltalán nem! Remélem, hogy akik döntés hoznak ebben azok egy kicsit a jövőbe is néznek és az ok okozati összefüggésekben is tudnak gondolkodni.

Üdvözlettel:

Hámornyikné Cs. Zita

településfejlesztő szakember

és szociológus