A kormány 2022-ig vasúti fejlesztésekre 1500 milliárd forintot fordít, ebből 900 kilométer vasúti pályát korszerűsítenek. Az összeg 55 százalékát a magyar költségvetés, 45 százalékát uniós forrás biztosítja.A Magyar Export-Import Bank és Magyar Exporthitel Biztosító (Exim) szervezésében tartott rendezvényen ezt Szijjártó Péter jelentette ki.
A Mátészalkaleaks csoport közérdekű adatigénylés keretein belül arra a kérdésre kért választ, hogy a 900 miliiárdos vasúti pálya korszerűsítések között, szerepel-e a Mátészalka-Debrecen vasútvonal.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium válaszából kiderül, hogy nincs változás, nem szerepel a tervezett pálya korszerűsítések között a Mátészalka-Debrecen szakasz.
Megvalósulhat viszont a Budapest-Belgrád vasútvonal fejllesztése is, valamint folytatódhat a Kolozsvár-Budapest gyorsvasút tervezésének az előkészítése.
A Mátészalkaleaks csoport nem ért egyet azzal, hogy a Mátészalka-Debrecen vasútvonal ebből a 900 milliárd forintos fejlesztési keretből sem kap támogatást.
Budapest és Belgrád között mindössze 229 fő utazik naponta, közlekedési szakértők pedig kijelentették: minimum 130 év, de lehet, hogy 2400 év kell ahhoz, hogy megtérüljön a beruházás.
A Kolozsvár-Budapest gyorsvasútnál sem jobbak a megtérülés kilátásai. Azt feltételezve, hogy évente 1 millió utas használná a gyorsvasutat, 30.000 Ft-os jegyár mellett is csaknem 100 év alatt térülhetne meg a beruházás, de ehhez az kellene, hogy 2740 fő vegye igénybe naponta a járatokat, ami valljuk be, hogy nonszensz ilyen áron, hiszen erre a viszonylatra jelenleg 7324 Ft-ért is lehet repülőjegyet foglalni, és a menetidő is csak mindössze 65 perc. Az sem tisztázott, hogy miként oldanák meg a határellenőrzést, mert az mégsem járja, hogy a gyorsvasút utasai fél vagy netán egy órát várakozzanak a határon az irataik ellenőrzése miatt, (logisztikailag nehezen megoldható egy háromszáz-négyszáz fős vonat utasainak iratvizsgálata.)
A levél:
Fotó: 24.hu