A Mátészalka-Debrecen vasútvonalon 825 ezer fő utazik évente, mégis kimaradt a 2014-2020 között megvalósuló EU-s forrásból finanszírozott feljesztésekből. Az elmúlt hónapban röppent fel a hír, mely szerint a kormány elkötelezte magát a Budapest-Belgárád vasútvonal felújítása mellett, ez 750 milliárd forintos kiadást jelent nekünk, adófizetőknek.
A MátészalkaLeaks csoport kikérte a Budapest-Belgrád vasútvonal utasforgalmi adatait, hogy megtudja azt, hogy az utasforgalom nagyságával indokolható-e a beruházás.
Elöljáróban csak annyit, a két ország között utazó utasok száma, csak tizede a Mátészalka-Debrecen vasútvonalénak.
Tisztelt Adatgazda!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján közérdekű adatigényléssel fordulunk Önökhöz.
Adatigényléünk az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26.§ (1), a 28.§ (1) és a 29.§ (1) bekezdésein alapul, kérem, hogy ennek megfelelően jelen közérdekű adatokra vonatkozó megkeresésünknek 15 napon belül tegyen eleget. Amennyiben nem Önök az adatgazdák, legyenek szívesek az illetékeseknek továbbítani a közérdekű adatigénylésünket.
Kérdéseink:
-A 2014.évben hány személy utazott Budapest- Belgrád vasútvonalon? És a 2015.éveben, valamint a 2016.évben hányan?
A szolgáltatott adatokban ne szerepeljenek azok az utasok, akik belföldi célra vették igénybe ezt a vasútvonalat.
-A vasúttársaság milyen jegybevételt realizált a 2016.évben a Budapest-Belgrád vasúti viszonylaton?
A szolgáltatott adatokban itt se szerepeljenek azok a bevételek, amelyek belföldi igénybevételből származnak.
Mátészalka, 2017.11.27. -MátészalkaLeaks csoport-
A MÁV válaszai:
Tisztelt Adatigénylő!
Társaságunkhoz 2017. 11. 27. napon beérkezett közérdekű adatigénylésével kapcsolatban a következő választ adjuk:
- évben az utasforgalom 100,9 ezer fő volt.
- évben az utasforgalom 90 ezer fő,
- évben 83,9 ezer fő. (Az utazásokból 196 MFt menetdíjbevétel származott.)
Köszönjük szíves megkeresését.
Üdvözlettel,
Fási Judit
információvédelmi szakértő
Fotó: MTI
Egy kis háttérinformáció:
Elvileg a pireuszi kikötőt üzemeltető kínai Coscónak lett volna különösen előnyös, hogy 750 milliárdért kétvágányúsítjuk a Budapest-Belgárd vasútvonalat.
A Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság területén található három nagy konténerterminálnál jelentősen nőtt a Kínából érkező import konténeráruk forgalma az idei első 10 hónapban. Az adatok szerint idén az első tíz hónapban 2164 vonatszerelvényen majdnem 55 ezer nem uniós terméket tartalmazó konténer érkezett.
294 nap alatt 2164 vonatszerelvény, ami napi 7-es átlagot jelent.
Az Index megkérdezte Nagy Gábort, a Cosco magyarországi képviseletének vezetőjét a vasúti fejlesztés hozadékairól, aki elmondta:
Egész egyszerűen nem ez a szűk keresztmetszet, a cégnek nem számít érdemben, hogy az áru 70-80 kilométer/órával vagy százzal jön a Belgrád–Budapest szakaszon. A balkáni részen vannak a komoly gondok, a helyi viszonyok, a sok helyen extrém rosszul felépített infrastruktúra, széteső menetrendek és környezeti feltételek miatt. Nagy arról nem akart nyilatkozni, hogy 750 milliárdos pályaépítésünk szerinte drága-e vagy olcsó, de azt elmondta, hogy „a Coscónak ebben semmi okossága nincs, nekünk ez a vonat megy így 8 órával is.
Nekünk teljesen mindegy, hogy nyolc- vagy négyórás ez a szakasz,
A MátészalkaLeaks csoport véleménye: ebből a 750 milliárdos összegből a Mátészalka-Debrecen vasútvonal mellett több mint egy tucat forgalmasabb vasútvonalat lehetett volna nagyságrendekkel jobbá tenni. Mivel az optimista becslések szerint 130 év alatt fog megtérülni a beruházás, nem tűnik jó befektetésnek. Egyesek szerint 2400 év alatt térülhet meg a beruházás. Budapest és Belgrád között a napi utasforgalom: 230 fő volt a 2016.évben.
