Ukrajna és Magyarország között még jelenleg is érvényben van az egykori Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság által 1963. július 1-jén kelt „Együttműködés a szociális ellátás területén” című szerződés. A Szerződés 4. cikkelye 1. pontja szerint a szociális ellátás minden típusa, melyeket a Szerződés magában foglal, annak az országnak a törvényi előírásai szerint történik, mely területén állandó lakhely szerint él az adott állampolgár.

A Szerződés 9. cikkelye kimondja, hogy az öregségi, rokkantsági (többek között munkahelyi baleset vagy szakmai megbetegedés) vagy özvegyi nyugdíj megítélése és folyósítása az adott ország törvényi előírásai szerint a szociális ellátási hatóság által történik azon szerződő fél részéről, melynek területén állandó bejelentett lakhellyel rendelkezik az ügyfél a nyugdíj kérelmezésének időpontjában.

Abban az esetben, ha a nyugdíjas átköltözik a másik szerződő fél területére, a nyugdíj folyósítását a lakhelyváltoztatás dátumát követő hónap első napjától megszüntetik. A szerződő fél erre hivatott szerve, mely területére átköltözött a nyugdíjas, biztosítja a nyugdíjat az átköltözés után a saját törvényi előírásai szerint és a saját forrásaiból, az átköltözés dátumát követő hónap első napjától.

Ezt használják ki egyre nagyobb  tömegben Ukrán-Magyar  kettős állampolgárok Záhony és Fehérgyarmat térségében. Ezekben a térségekben az  kettős állampolgárság bevezetése óta ugrásszerűen megnőtt egyes települések lakosságszáma, de nincs ez másként az egész megyében, hiszen az utóbbi kettő évben 23 ezer fővel nőtt a megye lakosságszáma, és minő véletlen, hogy a legszegényebb, legelmaradottabb vidéki falvakban akarnak a  friss kettős állampolgárok lakni.

Az  új kettős állampolgárok a legtöbb esetben megszüntetik az állandó ukrajnai lakcímüket, állandó lakcímre bejelentkeznek egy magyarországi településre, és így minden szociális juttatásra jogosultak, és még magyar kórházban is kaphatnak ellátást.

Nem is beszélve  a nyugdíjellátásról, amelyet a  hatályos szerződés alapján Magyarországnak kell fizetnie abban az esetben, ha a kettős állampolgár életvitelszerűen, állandó lakímre  van bejelentve Magyarországon.

Ezen a lakcím problémán segítettek szívesen a kistelepülések lakói, hiszen egyesek már pénzért kínálják a bejelentkezés lehetőségét apróhirdetési oldalakon, míg mások pedig romos épületeket vásároltak meg fillérekért, és oda jelentették be magukat. Van olyan település az érintett térségekben, ahol az egy házba bejelentett személyek száma eléri akár a 100 főt is.

A Magyar államnak, éves szinten 13 milliárd forint kiadást okoz ez  a hatályban lévő szerződés. Persze a kifizetések egy része biztosan legális, de nagyobb része vélhetően jogtalanul kerül kifizetésre olyan személyeknek, akik csak papíron laknak Magyarországon. Az érintett települések lakossága ezeket az elviekben "életvitelszerűen" ott lakó kettős állampolgárokat nem szokta látni, csak akkor, amikor a helyi postán a  nyugdíjukat veszik fel, de sokszor még akkor sem, mert a pénz felvételét meg lehet oldani az Ukrán határhoz közel is.

Az  érintett térségekben élők elmondták, hogy amikor szavazni kell a választásokon, ezek a kettős állampolgárok tömegesen jönnek voksolni. Így felvethető annak a gyanúja is, hogy nem csak önmaguktól, az anyagi haszonszerzés érdekében, hanem valaki a választás befolyásolása miatt engedi még jelenleg is, hogy ez a nyilvánvalóan törvénytelen állapot fennmaradjon, és ez a gyakorlat tovább folyjon.

A MátészalkaLeaks csoport közérdekű bejelentést tett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal felé, amelyben kérjük, hogy Záhonyi és a Fehérgyarmati járási hivatalok illetékességi területén rendeljenek el azonnali vizsgálatot az ügyben. Az egy házban tömegesen élő, ott nem életvitelszerűen tartózkodó  Ukrán-Magyar kettős állampolgároktól, valamint az olyan Ukrán-Magyar kettős állampolgároktól akik olyan házba vannak bejelentve állandó lakcímre amely jól láthatóan nem lakott vonják meg az ellátásokat.

József és a nemzeti konzultációs borítékok: Kispaládon egyetlen házban 93 „lakó” kapta meg az íveket.